Not Quite Dead Yet – Holly Jackson

In seven days Jet Mason will be dead.

Jet is the daughter of one of the wealthiest families in Woodstock, Vermont. Twenty-seven years old, she’s still waiting for her life to begin. She’ll do it later, she always says. She has time. Until, on the night of Halloween, Jet is violently attacked by an unseen intruder.

She suffers a catastrophic brain injury. The doctor is certain that within a week, she’ll suffer a deadly aneurysm. Jet never thought of herself as having enemies. But now she looks at everyone in a new light: her family, her ex-best friend turned sister-in-law, her former boyfriend.

She only has seven days, and as her condition deteriorates she has only her childhood friend Billy for help. But nevertheless, she’s absolutely determined to finally finish something:

Jet is going to solve her own murder.

Miről van szó a könyvben? Egy majdnem végzetes támadást, illetve koponyasérülést követően a főszereplőnek, Jet-nek körülbelül egy hetet ad az orvos, hogy döntsön. Vagy végrehajtanak rajta egy kockázatos műtétet, vagy az agyi aneurizma miatt körülbelül egy hete marad arra, hogy világot váltson, elhozza a békét a földre, és elhatározza magát: ha addig semmi említésre méltót nem tett az életében, akkor most fog. Jet dönt. Meg akarja oldani a saját gyilkosságát (!), illetve ki szeretné deríteni, hogy ki tette vele azt, amit - és főleg hogy miért. Persze ez korántsem megy olyan simán, mint ahogy azt gondolta...és ahogy a lapok pörögnek, egyre nyilvánvalóbbá, gyanúsabbá válik az olvasó számára, hogy a dolgoknak - amik még következnek - sem Jet, sem ő maga nem fog túlzottan örülni. Mindenki simlis, mindenkinek van rejtegetnivalója, és az is könnyen lehet, hogy a valódinak tartott út sima vakvágány. Lesznek szomorú, megdöbbentő pillanatai, emellett viszont az írónőre jellemző, humoros odaszúrásokat sem hagyja ki.

A homokóra pereg, Jet-nek egy hete van, hogy felragassza Poirot bajuszát, és irgalmatlan gyorsan kiderítse, mi folyik itt. De vajon sikerül összehoznia ezt a bravúrt, vagy valaki más fejezi be helyette a befejeznivalót? Mi történik, ha kinyitja a szekrényt, és olyan csontvázak borulnak ki belőle, amiket nem akart látni? Hogy kerül egy macskajelmezes akárki egy online megbeszélés közepébe, és miért fenyegeti meg a fél várost (köztük egy bizonyos családot)? Ki az "arsonist"? Hogy lehet azonos Andrew Smith Andrew Smith-el? :D

(Amúgy tudtam, hogy angolul mit jelent az "arsonist", de amikor a könyv főszereplőjének neve mellett szerepelt ez a szó, akkor és ott azért rendesen belémfagyott a vér. Csak arra tudtam gondolni, hogy...a sittnek a rácsai igencsak acélból vannak, Jet meg nem J. Daniel Atlas, legfeljebb a pofája nagy. :D Mondom itt már csak Houdini barátunk segíthet (vagy David Copperfield és bandája - Szemfényvesztők c. film), a piócás ember, vagy az "az úr az én pásztorom, füves legelőkön nyugtat engem" kezdetű rigmus. :D Ötletem sem volt, hogy vágja ki magát abból, amibe belekeveredett. Valahol mélyen azért a szomorúság mellett a káröröm is megjelent bennem - így jár, aki olyanba üti az orrát, amibe nem kellene, illetve engedélyek nélkül beállít egy építkezésre, megfenyegeti a munkásokat, majd mindet sorban elküldi ebédelni, hogy addig megkeresse azt a telefont, ami elvileg a beton alatt van valahol. És közben majd bepisilek a röhögéstől...

Azokat, akik még csak gondolkodnak, hogy elolvassák-e az írónő újdonságát, nyomatékosan felszólítom: azonnal, most, ebben a szent pillanatban kezdjenek neki. Minden kisebb-nagyobb hibája ellenére ez a könyv a zsenialitás egyik csimborasszója. Ha az írónő így indít a felnőtt-thriller kategóriában, az igen biztató jel a jövőre nézve. Picit a befejezés vett vissza a jókedvemből, de ez mindössze pár pillanatig tartott. Apropó, felnőtt-thriller. Egészen a könyv végéig - míg utána nem néztem a dolgoknak -, fogalmam sem volt arról, hogy ez már nem YA. Ugyanúgy élveztem volna 17 évesen, mint most, amikor már közelítek a harminchoz - ezért biztatok mindenkit kortól, nemtől függetlenül az olvasására. Semmi olyat nem tartalmaz, amit egy fiatalabb lélek ne bírna el. Felnőtt-thrillernek állítja be magát, de véleményem szerint ez még csak egy kisdiák:D, az igazi thriller (számomra ez a Verity és a Layla), abszolút nem itt kezdődik. Cserébe viszont számos, meghatározó pillanatot, élményt ad. Nekem sem véletlen lett ez 2025 egyik legje. (A főszereplő, Jet "Taylor Swiftes" beszólása, amikor kijelenti, hogy vagy az ufók tették, vagy Taylor Swift, de utóbbi nyilvánvalóan nem ért rá, az a sok másik mellett megér plusz fél csillagot.) Vagy amikor Jet mindenkinek írt egy levelet, és az egyikben mindössze ennyi állt: "kurva vagy. Szeretlek, Jet." Erre a könyvre volt szükségem.

A jó dolgok mellett nem kerülhetem ki a negatív dolgokat, de itt szerencsére csak néhány dolog említésre méltó. Sok a káromkodás, főleg Jet részéről. Nem attól lesz szórakoztatóbb egy könyv, ha százszor a karakter szájába adjuk a "fuck" szót. Rengeteg a megjegyzendő karakter, akik egy-két oldal után eltűnnek, majd egyszer csak megint előkerülnek - érdemes jegyzetelni, hogy ki kicsoda, ki mit csinál, mi a foglalkozása, és akkor nem kell a 300. oldalról visszatekerni a 2-höz. Jet stílusa sokszor borzalmasan tenyérbemászó, képtelen a száját tartani, beleüti az orrát mindenbe, amibe pont nem kellene - aztán bámul, mint a borjú, amikor rágyújtják a fél cégépületet. Rendben, egy olyan helyzetben, mint amibe ő kerül, valószínűleg senki nem ülne a babérjain, a vége felé pedig majd megszakadt a szívem a történtek miatt, de azért...néha én is szívesen rágyújtottam volna a kócerájt. :D Barátaim, olvassátok el, nagyon megéri!