
From New York Times bestselling author of the “magnificent” (Fresh Air), “propulsive” (People), and “profound” (Vogue) Ask Again, Yes, a sweeping multi-generational saga inspired by the author's own family history, following eleven brothers torn apart and set on different paths between Ireland, England, Montana, and New York.
1960s, Ireland. In the wake of tragedy, a father makes choices for his eleven grieving sons. The older brothers will emigrate to England for work, while the younger ones will stay behind. The second eldest, Macdara, is offered a job on a Montana cattle ranch and sets off. His spirited younger brother Rian begs Mac to take him along and Mac promises to bring Rian to America as soon as he's old enough. But then one day Mac gets a call that Rian has disappeared. It's a call that will haunt Mac and his family across decades.
Spanning lifetimes and continents, Whale Harbor is an expansive and unforgettable novel written with award-winning author Mary Beth Keane's signature wit, eloquence, and attention to the emotional resonance of family.
Rendeld meg Amazonéknál: https://www.amazon.com/dp/B0FTX6JBRZ
Fiúk, ha 7-re vagytok hivatalosak valamilyen, bármilyen buliba, akkor fogadjatok meg egy jó tanácsot: az azt jelenti, hogy 10-ig a kutya nem fog felbukkanni - akár sakkozhattok is addig. Just sayin'. :D Az a vörös, meleg, kör alakú, világító dolog a sütő tetején meg...na de majd Macdara mindent elmesél nektek az amerikai kalandjairól, én azért vagyok most itt, hogy megpróbáljam visszaadni azt az elképesztő, szédületes élményt, amit kaptam. Úgy képzeljétek el, ebben egyetlen betű hiba NINCS. (De még ha lenne is, az sem érdekelt volna). Keveset olvastam idén, még kevesebbet értékeltem - ám amit biztosan állítok, hogy a Whale Harbor az egész évet viszi. A könyv műfaja "Literally Saga", illetve "Coming of Age" - azaz valaki, általában a főszereplő felnőtté válását követhetjük végig, egy többgenerációs történetben. Ideáig minden stimmel, hát majd felnő az a gyerek, mindenki felnő, úgyse tudja az írónő ezt 400 oldalon keresztül húzni, amúgy meg 300 lesz belőle a köszönetnyilvánítás. Sima liba. Rendben, megbizonyosodtunk, eléggé felnőttek vagyunk hozzá, bátorság nélkül nincs győzelem, nézzük a fülszöveget.
"11 fiútestvér, különböző utakon Írország, Montana, Anglia, és New York között."

Ennél a mondatnál már azért sejtettem, hogy talán egyszerűbb lesz a világ számára, ha nem állok be jövendőmondónak, mert abban a pillanatban meglincselnek - a cirkuszban viszont mindenképpen zajos sikerem lesz. Ebben a könyvben ugyanis minden történik, éppen csak a "sima liba" rész marad el valahol az első betűk, illetve a fülszöveg után. Profi, elegáns, hibátlan, folyékony, szívszorító, megmosolyogtató, érdekes, és még tudnám a jelzőket sorolni. De semmiképpen nem sima liba, annál azért egy fokkal nehezebb, hiába viszonylag egyszerű a nyelvezete. Ezek a fiúk bőven gondoskodnak arról, hogy az életben többet ne felejtse el őket az, aki olvas róluk. Ha lenne elég hely, MINDEN. EGYES. JELENETET. Ideírnék. Azért pedig külön hálás vagyok, hogy a legelső perctől tanít: induláskor annyit látunk, hogy egy srác Ír nyelven beszél, a testvére viszont angolul szól hozzá, és mindenáron az angolt hajtja. Látszólag jelentéktelen, a könyv végén mégis felteszik a kérdést a Book Club Questions-nél: miért? Ti rájöttök, miért kell egy fiatal fiúnak - aki Írország legszélén él a 10 (!!!!) másik fiútestvérével egy olyan part menti házban, ahol se áram, se "indoor plumbing", - mindenáron angolt tanulni? Hiszen megvan ő a saját nyelvével is...
A könyv úgy negyedéig 11 kisebb-nagyobb fiú szemén keresztül követhetjük végig egy Ír család szokásait, mindennapjait, illetve hogy mennyire nehéz az a fajta élet, ami nekik van - és persze az ezzel járó, még nehezebb kérdéseket, fájó döntéseket. A cselekmény közepétől aztán megváltozik a színpad: a második legidősebb fiú, Macdara "Mac" különös kalandjainak lehetünk szemtanúi a jávorszarvasokkal, a főzőlappal, a benti wc-vel, a furcsán viselkedő lányokkal, a még furcsábban viselkedő fiúkkal, az erdőillattal, a kerek, illatos szappannal, a fehér színű vajjal, a "miért nincs senki 7 órakor a partin, mikor az 7-kor kezdődik?" kezdetű rigmussal. Persze nem kizárólag csak Mac megmosolyogtató kalandjairól szól az egész, mindez a tortának csak egy egészen apró szelete. Amikor elolvastam a fülszöveget, és eljutottam a "11 fiú" sorig, ott már biztos voltam benne, hogy nem lesz elég egy csomag zsepi. (Nekem egyetlen fiútestvérem van, és vele sem bírtak 25 évig. :D) Akkor képzeljük el, hogy 11 fiúval mi a mankót fog kezdeni az apjuk valahol az Isten háta mögött, Írország legeldugottabb részén, ahol gyakorlatilag a világ széle kezdődik. Nem véletlen, hogy az írónő 11 fiútestvért helyezett a középpontba, akik - fiúk lévén, ugye - elég ingatagok (és itt most rád nézek, Rian, rajta, mesélj csak a többi olvasónak, hogy haraptad meg a nálad kétszer nagyobb batár állatot, mert elvette a ceruzát a testvéredtől...), rászorulnak a kézre, de ez a kéz egyszer csak eltűnik - a végső döfés, a teljes downfall jelen család számára itt kezdődik. Akárhogy formál minket az élet, akárhogy kap a legelső lúd a szárnyára aranyborítást, a hátsók meg legfeljebb rezet, mindig egyek leszünk. Elveszítünk az úton valakit, de végül mindig visszatérünk a sorba, és még erősebben folytatjuk tovább az utat. A testvérek mindig testvérek maradnak, vezessen az út akár New Yorkba, akár Montana-ba. Ha az a bizonyos hang szól a szívből, akkor menni kell, akárhogy, akármennyire menekültünk otthonról évekkel azelőtt. Aztán persze ilyenkor szembe kell nézni mindazzal, amit magunk mögött hagytunk - és lehet, hogy valakinek nagyobb szüksége van ránk, mint valaha...aki hajlandó az idejét adni ennek az elképesztő könyvnek, az nagyobbat kaszál ebben az életben, mintha a lottót nyerte volna meg.
Legalábbis én így érzem.
1960-as évek, Írország. Egy tragédia után egy apa nehéz döntéseket hoz tizenegy gyászoló fia jövőjéről. Az idősebb fiúk Angliába emigrálnak, hogy munkát vállaljanak, míg a fiatalabbak otthon maradnak. A második legidősebb fiú, Macdara munkalehetőséget kap egy montanai marhafarmon, ezért útnak indul Amerikába. Életvidám, kalandvágyó öccse, Rian könyörög neki, hogy vigye magával, Mac pedig megígéri neki, hogy amint Rian elég idős lesz, őt is Amerikába hozza.
Egy nap azonban Mac telefonhívást kap: Rian eltűnt.
Ez a hívás olyan sebet ejt, amely évtizedeken át kísérti Macet és az egész családját."
"Érezhetem magam egy egész életen keresztül bűnösnek, mert a jobb élet reményében összeszedtem a motyómat, elhagytam az otthonomat, a többiek meg hátramaradtak?" Sokunknak ismerős gondolatok, igaz? Ez az egy mondat szinte a teljes cselekményen keresztül lóg a levegőben - az írónő pedig az olvasótól is elvárja, hogy elgondolkodjon a dolgokon. Teszi mindezt olyan meglepő finomsággal, szépséggel, lassúsággal, hogy még a sokat látott vén rókák is megállnak egy percre. Talán annyit tudnék ellene felhozni, hogy sokszor már túlontúl lassú, és nem is minden oldal viszi előrébb a cselekményt. Ne felejtsük el, "literally saga", "tényleg történetfolyam", itt a lassúság, a gondolat ereje, a szépség, illetve a monotonitás a jellemző elemek. De nem véletlen adott neki az olvasók 55 százaléka ötöt, a maradék meg négyet. (Bár még utóbbiak is hazudnak, vagy csak részegek voltak az értékelésnél). Külön kiemelném: a történetbe beleszőttek sok olyan új technológiát, mérföldkövet, ami Mac számára abszolút ismeretlen volt - Amerikában viszont szinte azonnal hátra kellett hagynia a régi életét, és az újdonságokhoz hozzászokni. Ott ültek a tv előtt, amikor bejelentették Kennedy halálát, és bár fogalma sem volt, hogy az ki, azért rögtön tudta a körülötte zajló párbeszédekből, hogy itt egy igen nagy emberről volt szó...az idő, a változás, hogy a világ egyik pillanatról a másikra fordul. És itt vagy megszoksz, vagy megszöksz. Ezért is nehéz bármelyik karaktert jónak vagy rossznak elkönyvelni. Hiszen bárki más is megpróbálna azonnal beilleszkedni a többiek közé, ami nyilván ugye azzal jár, hogy az otthonról hozott hagyományok, értékek, szokások szépen lassan elvesznek...Mac akkor most jól teszi, vagy éppen ellenkezőleg?
Alaptörténet - koncepció: 5/5Karakterek: 5/5Karakterfejlődés: 5/5
Írásmód - stílus: 5/5
Romantika: 0/5
Cselekményvezetés - tempó: 4/5
Feszültség - izgalom: 3/5
Érzelmi hatás: 5/5
Érzelmi hitelesség: 5/5
Mondanivaló - mélység: 5/5
Plot twist: 1/5
Hangulat - atmoszféra: 5/5
Párbeszédek: 5/5
Olvasmányosság - folyékonyság: 4/5
Borító: 5/5
Gondolatébresztő hatás: 5/5Utóhatás: 5/5
Újraolvasási faktor: 4/5



No comments:
Post a Comment